Egyedi esetekből nem szabadna komoly következtetéseket levonni, csak átfogó és megbízható adatokból. Mégsem haszontalan a körbekérdezés, amikor gazdasági kilátásainkat vizsgáljuk. A gazdaságról és társadalomról közzétett összefoglaló adatokkal ugyanis a szokásosnál is több gond van.
Az elmúlt 2-3 évben fontos témává lépett elő az ügyféltalálkozóinkon az infláció kérdése, hiszen partnereink jelentős része inflációs robbanást érzékelt a mindennapokban, miközben a hivatalos inflációs adatok a jegybank 3%-os inflációs célja körül alakultak ebben az időszakban. Látszólag jelentős ellentmondás van a két tényező között, de ha eggyel hátrébb lépünk, akkor egy csapásra világossá válik, hogy mindenkinek igaza van a történetben.
Októberben 3%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Az előző havi 3,4% után arra számítottak az elemzők, hogy 3,1%-ra mérséklődik az infláció, vagyis a várnál kicsivel még nagyobb is lett a csökkenés.
Augusztusban átlagosan 3,9%-kal voltak magasabban a fogyasztói árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ez a júliusi 3,8%-os inflációs adathoz képest minimáis gyorsulást jelent, és azt, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a mutató.
Tovább nőhetett az elemzők szerint az infláció Magyarországon augusztusban, miután júliusban jelentős meglepetést okozva 3,8% volt a fogyasztói árak növekedése. Az augusztusi inflációs adat megjelentést a múlt héten dinamikusan gyengülő forint miatt is nagy várakozás övezi.
A Kopint-Tárki friss előrejelzésében úgy látja, hogy az idei évre várható alig több mint 3%-os infláció helyett az emberek 4-4,5%-os áremelkedést fognak érezni.
A májusi 2,2%-ról júniusban kereken 3%-ra ugorhatott az éves alapú infláció Magyarországon a Portfolio által készített elemzői konszenzus szerint, döntően az üzemanyagok jókora drágulása miatt. A tényadatot szerdán reggel 9-kor közli a KSH. A felmérésünkből az is kiderült, hogy az idén decemberre várt éves infláció konszenzusa a májusi 2,65%-ról mostanra 3,1%-ra ugrott, ebben a koronavírus-válságból való várt helyreállásnak lényeges szerepe van, jövő év végén viszont 3,1% helyett most 3%-os inflációt vár az elemzői konszenzus, így tehát közép távon továbbra is teljesülhet a jegybank 3%-os inflációs célja.
A várt lassulás helyett gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme júniusban Németországban, de még így is messze elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) célszámától.
Májusban három és fél éve a legkisebb infláció alakult ki Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált jelentése szerint.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. A mélyben meghúzódó folyamatok azonban magasabb árdinamikát tükröznek, hiszen a maginfláció 4%-on alakult. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyi évnél mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.
2020. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ezzel kétéves mélypontra süllyedt az infláció. A friss adat pontosan megegyezik a várakozásokkal, tehát nem okozott meglepetést. A csökkenő infláció képét rombolja, hogy ugyanakkor a maginfláció egyáltalán nem esett, illetve a KSH súlyos adathiányos problémákkal szembesülve kénytelen számolni a fogyasztói árindexet.
A GKI szerint 200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat. A közel stagnáló (esetleg visszaeső) kiskereskedelmi forgalom azonban településenként igen eltérő hatásokat okoz. Ahol korábban is kicsi volt az átlagos forgalom, ott elképzelhető, hogy maguk a boltok is végleg bezárnak, így ezek forgalma a szomszédos településeken jelenik majd meg. A 2020-as, koronavírus miatti gazdasági visszaesés - természetéből fakadóan - további mélyíti a jelenleg is széles szakadékot a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerejű települések között.
Márciusban az előző havi fél éves csúcsról a várakozásoknak megfelelő mértékben lassult a németországi infláció a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése szerint.
Az infláció februárban is magas szinten maradt Kínában az új típusú koronavírus-járvány hatására, bár a januári csúcshoz képest enyhe mérséklődést mutatott.
Februárban 4,1%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése szerint. A holnap megjelenő adat tehát enyhülést hozhat, hiszen januárban nagy meglepetésre 4,7%-os inflációról számolt be a KSH.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
Csaknem kilencéves csúcsra szökött fel az infláció Kínában januárban a holdújévi ünnep miatt megnőtt kereslet, valamint az országot sújtó koronavírus-járvány hatására. Az adat megelepetést okozott, hiszen havi összehasonlításban a fogyasztói árindex 1,4 százalékkal emelkedett januárban a múlt év utolsó hónapjához képest, miközben elemzők 0,8 százalékos bővülésre számítottak.
Te sem hiszed el, hogy 3,4% volt tavaly az infláció? Ez nagyrészt azért van, mert a fogyasztói kosaradban más súllyal szerepelnek a termékek és a szolgáltatások, mint a KSH-éban. Biztos, hogy rengeteg termék és szolgáltatás van, amit nem veszel meg, mégis szerepel a hivatal fogyasztói kosarában, és számos termékből többet teszel a kosaradba, mint ami a hivatalos súly. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért érzi teljesen másképp az inflációt az alacsony jövedelmű fogyasztó, mint a magas jövedelmű, miért örülhet az egészséges életmódot folytató és miért bosszankodhat, aki cigizik és iszik alkoholt. A "mintapolgáraink" közül volt, aki jóval 4% feletti drágulást érezhetett tavaly, de olyan is, aki alig 2,5%-ost.
A hivatalos inflációnál jóval magasabb drágulási érzetünk részben abból fakadhat, hogy "mindennapi vásárlásaink" során valóban sokkal nagyobb áremelkedést tapasztalhatunk - mutattuk meg nemrégiben. Azóta véget ért a 2019-es év, így megnéztük, hogy vajon enyhült-e az ellentmondás. A rövid válasz: nem, sőt a boltokban lassan 8% felé kúszik a drágulás üteme.