A német infláció a várakozásoknak megfelelő mértékben gyorsult májusban és az EKB által ideálisnak tartott 2% fölé került, de csak kis mértékben. A német áremelkedést nagy figyelem övezte, mert az fontos komponense az eurózóna átlagos inflációjának.
Az utóbbi hetek legizgalmasabb kérdése, hogy az áprilisban berobbanó magas infláció mindössze átmeneti lesz-e, vagy hosszú évek után ezúttal tartós áremelkedésre kell készülnünk. Elemzők, közgazdászok között nincs egyetértés a kérdésben. Ebbe a vitába szállt bele Erik Nielsen, a milánói UniCredit Bank vezető közgazdásza. Méghozzá elég éles véleményt fogalmazott meg: szerinte nincs itt semmi látnivaló, az infláció áprilisi emelkedése zaj csupán, a fundamentumok egyáltalán nem indokolják, hogy tartós áremelkedéstől féljünk.
Az elemzők által várt gyorsuláshoz képest is nagyobb volt a fogyasztói árak emelkedése Németországban áprilisban. A növekedés várható volt, és elsősorban technikai okok állnak a háttérben.
Mialatt fejlett országok jegybankjai egyelőre a relatíve stabil árak nyújtotta kényelmet élvezik, addig a termelési láncok legalján, a nyersanyagpiacokon olyan inflációs folyamatok zajlanak, amelyekre a modern gazdaságtörténetben csupán egyszer, a 2008-as világgazdasági válságot megelőzően volt példa.
A január elsejével bevezetett otthonfelújítási támogatás komoly lendületet adhat a következő években a családok lakásfelújítási, korszerűsítési kedvének. Ezért is fontos felhívni a családok figyelmét a felújítások lakásbiztosításokat érintő vonatkozásaira is, nehogy nem várt helyzettel szembesüljenek egy káreseményt követően – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.
A Román Nemzeti Bank 3,4 százalékos inflációra számít 2021 végére a korábban prognosztizált 2,5 százalékkal szemben - közölte kedden a román jegybank, amely közzétette a negyedéves inflációs jelentését.
Nőtt az infláció az Egyesült Államokban februárban, az árak épp az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékben nőttek. A jegybankon egyelőre nem nőtt a nyomás, de a Fed nem is a fogyasztói árindexet figyeli leginkább.
Az év első hónapjában 2,7%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. A januári inflációs adat megegyezik a decemberivel és az előzetes várakozásokkal is, vagyis - bár január az árazási döntések intenzív időszaka - végül nem hozott változást és meglepetést sem a KSH friss jelentése. Európa néhány országában már láthattunk a várakozásokhoz képest magasabb fogyasztói árindexet, ami miatt erősödnek az inflációs félelmek. Egyelőre tehát Magyarországon ennek nincsen nyoma, de rövid távon idehaza is az inflációs mutató emelkedésére kell számítanunk.
A járvány előtti „békeévek” abban is elkényeztettek minket a világnak ebben a felében, hogy kielégítő ütemű gazdasági növekedéshez mérsékelt infláció járult, sok ország kiegyensúlyozta a költségvetését, mások pedig az engedélyezett keretek között tartották azt. Most viszont a nagy 2020-as visszaesést mindenhol komoly állami eladósodás kíséri, a jegybankok is minden lehetséges módon zúdítják a pénzt a gazdaságra. Érthető ezért, hogy a közbeszédbe ismét bekerült az infláció újraéledésének kérdése. Szakmai körökben is nagy viták folynak a járvány inflációs következményeiről, de más hangsúlyokkal, és még abban sincs egyetértés, hogy a felfele vagy a lefele ható tényezők lesznek erősebbek.
A héten érkezik a januári magyar inflációs adat, amely kapcsán egyelőre nem várunk nagy emelkedést. Ezen kívül az MNB is közöl fontos statisztikákat, valamint a januári államháztartás alakulásáról is kapunk egy gyors ízelítőt. Külföldről elkezdenek szivárogni az újabb GDP-adatok, az igazi dömping viszont a jövő héten várható.
Jelentősen gyorsult a francia áremelkedés üteme januárban, az eurózóna második legnagyobb gazdaságában még decemberhez képest is nőttek az árak januárban. Németországban szintén meglepő áremelkedésről számolt be a statisztikai hivatal még korábban.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden azt közölte végleges adatként, hogy decemberben az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Novemberben 0,8 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak decemberben, csakúgy mint novemberben.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa pénteki monetáris politikai ülésén újabb történelmi mélypontra, 1,25 százalékra mérsékelte a román alapkamatot. A 25 bázispontos csökkentés hétfőtől lesz hatályos - közölte a jegybank. A döntés meglepte az elemzőket, akik számítottak ugyan arra, hogy az idén mérsékelni fogják az irányadó kamatot, de arra nem, hogy ez már most bekövetkezik.
2020 végén is a jegybanki 3%-os inflációs cél alatt maradhatott a drágulás üteme Magyarországon. A Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése alapján 2,7-2,8%-os lehetett a decemberi fogyasztói árindex, amelyet holnap közöl majd a KSH. Az idén látványos hullámvasútra ülhet majd az infláció: az elemzők egyetértenek abban, hogy az infláció mérsékelt lehet az egész idei első negyedévben, utána azonban érdemi emelkedés jöhet, elsősorban azért, mert a koronavírus-válság első hulláma alacsony bázist jelent majd az éves indexben. Éppen ezért még év végén is 3% felett lehet majd az áremelkedés üteme. Ugyanakkor az infláció nem száll el, a jegybanki cél körül mozog majd 2021-2022-ben - vélik a szakértők.
A járvány kiújulása miatt idén a negyedik negyedévre a bruttó hazai termék (GDP) 6,6 százalékos csökkenésével számol csütörtökön kiadott legfrissebb konjunktúrajelentésében a Kopint-Tárki Zrt., de az év egészére vonatkozóan megerősítette az 5,8 százalékos visszaesésre vonatkozó szeptemberi előrejelzését. Az intézet fenntartja 2021-re a korábban kiadott előrejelzését, 3,5 százalékos növekedést vár. Ez egybeesik a kormányzati várakozással, illetve jegybank 3,5-6%-os előrejelzési sávjának alsó határán található.
Egyedi esetekből nem szabadna komoly következtetéseket levonni, csak átfogó és megbízható adatokból. Mégsem haszontalan a körbekérdezés, amikor gazdasági kilátásainkat vizsgáljuk. A gazdaságról és társadalomról közzétett összefoglaló adatokkal ugyanis a szokásosnál is több gond van.